Felebaráti szeretetből. Csak ezért. Habár a két csapat közti rivalizálás megmérgezte a szurkolók egymás közti kapcsolatát, a nemzetközi színtéren óhatatlanul is felbuzog bennünk valami együttérzésféleség. Még egy ilyen elmérgesedett viszony ellenére is. Engedjétek meg, hogy néhány tanáccsal szolgáljunk: hogyan lehet túlélni az EL-t, hogyan lehet erőt meríteni ebből az egészből. Lélekben veletek vagyunk - hirdeti ezt alábbi posztunk is.

Hát jaj. Röviden így foglalhatom össze ezt a tegnapi... minek is nevezzük ezt? Égés? Hétmérföldes bukta? A Northampton Town elleni mérkőzés egy küzdelmes joga bonito volt ehhez képest. Most akkor tényleg ennyit tud a csapat? Vagy nem is akartak küzdeni? Az EL nem elég motivációs erő? Hajtás után megpróbálunk válaszokat találni.

“Ez csak a Braga...” - mondhatnánk, de inkább óvatosan közelítjük meg a ma esti anfieldi mérkőzést. A számok mellettünk állnak, a kormány a helyén van, Andy Carroll pedig a kezdőcsapatban lehet. Kell ennél több? Hajtás után ezt is megválaszoljuk, de előbb jöjjenek a már megszokott hangulatkeltő statisztikák.

A csütörtökön megrendezésre kerülő visszavágó apropóján megnéztük, mi is történt az elmúlt öt év nyolcaddöntőiben. Benfica, Barcelona, Inter, Real, Lille: érdekes módon a legjobb tizenhat ritkán volt végállomás az elmúlt öt esztendőben, sőt utoljára 2006-ban tapasztalhatta meg a Liverpool, milyen érzés ilyen korán búcsúzni. A sors fintora, hogy ezt pont egy portugál csapat érte el. Hajtás után belecsapunk a nosztalgiába, és többnyire azért örömködünk. Mert voltak itt szép dolgok.

Az eredményt leszámítva azt kaptuk, amire számítottunk: semmit. Az Európa-Liga nem képes eléggé felcsigázni a játékosokat (érthetetlen, de erről majd később), vagy az idegenben focizás bizonyul továbbra is túl nagy falatnak? Joe Cole vajon hogy képzeli el a jövőjét? Egyáltalán beszélhetünk-e nála valamiről, ami alapján a csapatnál maradhat? Lehet-e még valaki Jay Spearingből? Poulsennek már soha nem lesz értékelhető mozdulata? Egyáltalán érdemes-e szót pazarolnunk rá? Lehet-e róla újat mondani? Hajtás után megpróbálunk válaszokat keresni az éterben.

Ma este tovább zakatol az EL-sorozat, mit nekünk Barcelona-Arsenal, vagy épp Tottenham-Milan, nevetséges csapatok még nevetségesebb próbálkozásait nem szokásunk megtekinteni. Elvégre itt van nekünk egy Braga-Liverpool is, amely mind színvonalában, mind iramában a fent említett két meccs fölé igér. Hajtás után utánanézünk a portugáloknak, és kicsit az oddsokat is megvizsgáljuk.

A beharangozóban kérdeztük, most viszont kijelentjük: ez megint nem volt valami fényes. Joe Cole, Poulsen és Ngog egyaránt megmutatták, miért is szorultak a keret peremére, viszont velük ellentétben Kuytöt már tényleg nem tudjuk hova magasztalni. Hajtás után értékeljük a tegnapi performanszt, de főleg a három alulteljesítő játékost.

A prágai kiruccanás hátborzongató élményeit kell ma feledtetnie King Kennynek: egyrészt magával a továbbjutással, másrészt valami focira hajazó jelenséggel, mert amit Csehországban műveltek, az legfeljebb csak labdabántalmazásnak (az Amnesty International már Hágába vonult emiatt - szerintük etikátlanul nézhetetlen volt) minősíthető. Hajtás után pár érdekesség, statisztika és egy rövid esélylatolgatás következik.

Ha a tegnapi borzalom után nem sikerült volna elcsípnem a Star Wars IV végét (megjegyzés: a lázadók győztek ismét) a Film+-on, minden bizonnyal elvesztem maradék, a világ egyetemes jóságába vetett hitemet is. Ezt a tegnapi prágai produktumot nem is tudom hova tenni. Man of the Match? Csak vakarom a fejemet. Legszebb támadás? Volt olyan? Legötletesebb összjáték? Ötlet?? Összjáték?? Hajtás után az Oscar-gála közelségére tekintettel mi is díjazunk.

Habár Kenny Dalglish első regnálása során közel öt évig irányította a Liverpoolt, mégsem vezethette szeretett csapatát egyszer sem az európai porondon. Hogy miért? A Heysel-katasztrófát követő nemzetközi tiltás pont egybeesett King Kenny regnálásával, így azt mondhatjuk, hogy a ma este pont annyira lesz számára új, mint a kerettel Prágába látogató öt fiatalnak. Hajtás után róluk is, és az estéről is mesélünk.

Már eleve gyanús az a mérkőzés, ami alatt nyugodtan nyitva tarthatjuk a böngészőnket, de az, ami alatt e-mailjeinket is bátran lerendezhetjük, már végképp siralmas kell hogy legyen. Jómagam tegnap elrendeztem minden ügyes-bajos dolgom, míg a csapat küszködött, és elégnek bizonyult a kínai kommentátor dallamos hangját figyelni (már ha egyáltalán felébredt néha), hogy a nagyobb történésekről értesüljek. A magyarázat egyszerű: ilyen rohadt unalmas meccset én még idén nem láttam a Liverpooltól, azért is küzdenem kellett, hogy ébren maradjak. Hajtás után képekben próbáljuk elmagyarázni, mennyivel jobban járt volna a világ a tegnap este nélkül.

Mindenki ismeri azokat a gyerekbiztos gyógyszerkupakokat, amik ugyan egy kölköt sem akadályoznak meg a teljes tartalom ledöntésében, ellenben a valós fogyasztók többsége minimum bosszankodva feszegeti szét a nehezen tekerhető fedőket. Ugyanez a helyzet a mai mérkőzéssel is: Hodgson számára relatíve betlibiztos, mi mégis jó eséllyel mérgelődhetünk majd rajta. Hajtás után pár gondolat az este elé.

Egy szem gólunkat és a továbbjutás tényét leszámítva nagyítóval sem találhatnánk pozitívumokat a tegnapban. Reina idén már másodszorra dönt úgy, hogy malinauszkaszi ügyességgel nyúl a labdába, Pacheco továbbra sem képes bizonyítani, de Joe Cole sem élete mérkőzését játszotta. Kilencven perc tömény unalom, a románok megérdemelt egyenlítő találatával és fejetlen rohangálással. Hajtás után az 1-1 igazságosságáról elmélkedünk.

A Bajnokok Ligája bukott hősei jó ütemben potyognak ki a békategóriás európai sorozatból is. A Juventus máris teljes erejével koncentrálhat a Serie A-ra, míg az Atletico Madrid, a Villareal és a Bundesligában huszárkodó Dortmund jobb lesz, ha felköti a hózentrógert, mielőtt végleg halálra röhögi magát a fél világ. A Liverpool ellenben tartalékosaival is kényelmes pozícióban várhatja az ötödik kört: már egy döntetlen is elég a továbbjutáshoz, és ahogy Hodgsont ismerjük, ennél többet nem is akar majd a Steaua otthonában. Hajtás után megnézzük, miért lehet mégis jó meccs az esti.

Sajnos csak az első félidőt sikerült megjósolnunk. Ukrán szervkereskedők Olaszországból félúton eladhatták Poulsent, mert más magyarázat nincs tegnapi produktumára. Nápolyi előny, fejét vakargató Hodgson, meccshiányos Johnson. Aztán jött Gerrard és nem tudjuk mi történt. Hajtás után mentegetőzünk.

Kinek is ajánlom ezt a mérkőzést? A foci szerelmeseinek? Nem, akinek van esze, az körülbelül egy éve nem megy Liverpool-meccs közelébe. Perverz Európa Liga-imádóknak? Lesz itt egy Porto-Besiktas, én inkább azt nézném. Azoknak, akik ma akarják megszeretni a vörösöket? Isten ments, vegyenek inkább 2008/2009-es felvételeket. A Liverpool-szurkereknek? Ők így is, úgy is megnézik. És szenvednek. Akinek van esze, nem ül le ez elé. Hajtás után megmondjuk miért.

Minden tekintetben igazságos eredmény született ma este a Napoli otthonában: egyik csapat sem tett komolyan a három pont megszerzéséért, de egyik fél sem érdemelte volna meg a vereséget; Konchesky vörös mezben eltöltött hetei során először volt hasznos elem a védelemben, s egy pillanatra feltűnt a jövő egy reménysége is.

"Broughton: So Mr. Henry, are you enjoying the match?

Henry: Yeah, absolutely, our goals were fantastic, the guys are really fighting, everything’s perfect. You know, I really like the blue color, it's one of my favorites!

Broughton: Khmm, Mr. Henry, I don’t want to ruin your day… but you’d bought the red guys…

Henry: !?!?"

Valahogy így foglalható össze az új tulajdonosok regnálásának első ordas pofonját jelentő Everton-Liverpool találkozó. A Merseyside-derby ezúttal piroslap nélkül ért véget, de míg ez a világ normális felében egy pozitív tény, addig Liverpool városában a dögunalomba fulladó városi rangadó szinonimája. Roy Hodgson szerint csapata még sosem játszott ilyen jól kezei alatt, amit talán egyedül Bozsik Péter „de az első félidőben jobb volt a labdabirtoklásink” című örök klasszikusa überelhet (még anno a 2006-os máltai égést követően), azon állítása pedig, hogy a vörösök uralták volna a második félidőt, közönséges hazugság.